46.fejezet - Szökés

Sziasztok! Meghoztam a 46. fejezetet. Remélem tetszeni fog, írjatok véleményt. Jó olvasást!(:


*Harry szemszöge*
- Komolyan beszélsz? - Kérdeztem.
Adri bólintott, én pedig megfogtam a karját és beültünk a kocsiba.
Nem beszéltünk meg semmit, de autómatikusan megindultam a Balaton felé.
- Hova megyünk? - vigyorgott Adri.
-Majd meglátod. - vágtam rá.
Másfél óra múlva már ott voltunk. Bekötöttem Adri szemét, és segítettem neki kiszállni az autóból.
- Vigyázz. Most egylépcső, oszlop oszlop oszlop. -vezettem, Adri pedig a karomba kapaszkodva jött utánam.
-Hol vagyunk? - nevetett
-GÖDÖR GÖDÖR! - kiáltottam, de késő volt, úgyhogy elé rohantam, átkaroltam a derekát és mivel úgybiztonságosabbnak éreztem, a karjaimban vittem, egészen a partig. Mikor levettem szeméről a kendőt, a szájához kapott.
- Harry. - suttogta, majd kezeivel átkarolta a  nyakamat, és megcsókolt. - Te elhoztál egészen a Balatonig? - mondta könnyes szemmel.
- Elmennék veled a világ végére is! - mosolyogtam, mire megrázta a fejét, és letörölte könnyeit.
-Köszönöm...
- Nem volt könnyű ide találni.- nevettem, és kézen fogva leültünk egy padra, közvetlenül a tó mellé.
- Harry maradjunk itt amíg van orvosiigazolásom mert "beteg" vagyok. - mondta,és mélyen a szemembe nézett.
- Abból nagy baj lenne...
- Állok elébe! Hazza én veled akarok lenni. Csak te, és én...ketten.
- Na jó. Te tudod. Csak nem akarom, hogy a szüleid megutáljanak.  De akkor gyere. Van egy meglepetésem.
- Nem vagy semmi.. -nevetett.
- Gyere. - fogtam meg a kezét, és elvittem egy kivilágított helyre, ahol üvöltött a zene, és mindenki bulizott.
Az éttermekben még javában ettek az emberek.
Ennek a sornak a végén volt a bungee jumping. Adri kerek szemekkel állt előtte, majd rám nézett.
- Ez már túl nagy ajándék. És nincs is szülinapom....
- Egyszer élünk.
- De akkor is... - motyogta, és pár percen belül már fent is álltunk, beöltöztetve, ugrásra készen.
- HÁROM... - számoltam. - KETTŐ.  E...
- Harry várj. Ez nekem nem megy. - mondta remegő hangon.
- Tessék? - kérdeztem, mire megbotlottam, és lerántottam magunkat a mélybe.

45.fejezet - Zaynna

 Sziasztok! Meghoztam a 45. fejezetet. Remélem tetszeni fog. +18. Kiskorúaknak nem ajánlott xd. 

Jó olvasást!(:

*Harry szemszöge*

Mikor elengedtük egymást, Panna rám mosolygott, és vissza mászott Zaynhez. Ő megpuszilta a homlokát, s végre mindannyian, együtt beszélgetni kezdtünk. Néha Pannára néztem, aki Zayn ölébe dőlve nevetett. Egyszer csak megcsörrent a telefonom.

- Haló?

- Szia drágám. Csak érdeklődök, hogy mi újság...

- Nincsen semmi anyu.

- Adrival jól megvagytok? - kérdezősködött.

- Igen. - mosolyogtam. - Majd látjuk egymást. -Ráztam le gyorsan, és letettem a telefont. - Bocs. Csak... anya aggódik. - vigyorogtam.

*Louis szemszöge*

- Srácok. Mi holnap reggel elmegyünk nászútra. - mondta Louis Eleanort ölelgetve, és láttam, ahogy Liam és Danielle kereszte font karral ülnek egymás mellett.

- Minden oké? - kérdezte Harry.

- Ja. - vágta rá Danielle. Amit azért furcsálltunk, mert öt perce még semmi bajuk nem volt.

- Én pedig elviszem Adrit Bunge Jumpingozni. - váltott témát Harry.

- Komolyan? Az zsíííír. - mondta Panna.

- Menjünk mi is? - kérdezte Zayn a haját simogatva.

- NE! - vágta rá egyből, mire Zayn nevetni kezdett.

- Te tudod. - vonta meg a vállát.

- Én most megyek.. Szerintem Adrihoz. - mosolygott Harry.

- HAZZAAAA. - mondtam szomorúan, mire oda jött hozzám, és megölelt. - Szeretlek súgtam nevetve a fülébe, majd kisétált a házból.

Zayn hirtelen ránk nézett, és mintha kérlelő arcot vágott volna, arra célozva, hogy menjünk el valahova.

- Szerinteeeem... - dadogtam. - Mi.. Ö... Megnézzük a várost. - Fogtam meg Eleanor kezét, ahogy Liamét is, és magam után húzva őket, lementünk a Dunához.

*Zayn szemszöge*

-Ketten maradtunk. - Kacsintottam, mire Panna elmosolyodott.

- Na gyere. - mondta, és megragadva a karomat, s maga után húzott.

- Hova megyünk? - kérdeztem nevetve, mire felém fordult, és megcsókolt.

Az emeleten is van egy terasz, oda vezetett, és mondta, hogy várjak itt.

Pár perc múlva kijött egy takaróval, és egy pokróccal. 

- Mit csinálsz? - vigyorogtam, mire leterítette a takarót a földre, és magával rántott a padlóra, és hosszan megcsókolt. Reméltem, hogy bekövetkezik amire rég óta vártam. Miután fél órája csókolóztunk, levettem a pólóját, és ő is az enyémet, majd tovább vetkőztettük egymást. Már majdnem meztelenül feküdtünk a takaró alatt, végre megtörtént, és fantasztikus volt.

Pár óra beszélgetés után felöltöztünk, és lassan el is aludtunk.

*Eleanor szemszöge*

Éppen naplemente volt mikor leértünk a Dunához. A romantikázást csak Louissal  élveztük. Danielle és Liam közt látszott, hogy van valami konfliktus, de nem akartuk még jobban elrontani a kedvüket.

- Szeretlek Louis. - mosolyogtam, és megcsókoltam. 

- Én is téged El... - mondta a csókunk után.

*Harry szemszöge*

Elmentem Adrihoz, és mikor a ház elé értem, kavicsokkal elkezdtem dobálni az ablakát, majd mosolyogva kinézett.

- Hű de romantikus valaki. -suttogta, mire nevetni kezdtem.

- Gyere ki. - mondtam, és pár perc múlva már csókolóztunk is, és megpörgettem a levegőben.

- Kibírod az éjszakát nélkülem? - kuncogott.

- Nem! - mondtam határozottan, és mélyen a szemébe néztem.

- Ajj. Várj itt! - vigyorgott, és berohant a házba, majd pár perc múlva visszajött, egy táskával a kezében, és a fülembe súgta:
- Szökjünk meg.

44.fejezet - Sorry

Sziasztok! Meghoztam a 44.részt. Köszönöm a több mint 2000(!) látogatót. :D 
Fantasztikusak vagytok. Jó olvasást!(:


*Adri szemszöge*
- Úristen Harry. - mondtam az arcomat a kezembe temetve.
- Drágám. - vigyorgott, és megölelt.
- Oké. Ezentúl tényleg legyünk óvatosabbak. - nevettem.
- Adri... - váltott témát Harry. - Akkor mi bajod ha nem vagy terhes? - kérdezte, arcomról pedig lehervadt a mosoly.
- Ó. Erről meg is feledkeztem. Biztos valami rosszat ettem. - legyintettem, és beszálltunk a kocsiba.
Vissza fele már kicsit "hangosabb" voltam, mint az oda úton, és a kedvem is sokkal jobb volt.
- Harry... Ma már haza kéne mennem . - mondtam szomorúan.
- Igen tudom... - Mármint. Már most oda vigyelek?
- Aha...
- Rendben. - bólintott, és pár perc múlva már otthon is voltam.
Kiszálltam a kocsiból, ahogy Harry is. Oda jött hozzám, átkarolta a derekamat, és megcsókolt.
- Khm. - Köhintett valaki.
- Apu? - kérdeztem, és eltoltam magamtól Harryt, de ő még fél karjával átölelt.
- Sziasztok gyerekek. - köszönt, mi pedig nevetni kezdtünk. - Mi olyan vicces?
- Semmi. Semmi... - zártam le a témát.
- Rég láttalak Adrienn! - mondta apa mérgesen, és a ház felé intett, arra célozva, hogy ideje bemenni.
- Mindjárt megyek. - vágtam rá, mire ő bement. A "mindjárt megyek"- ből lett két óra, majd elköszöntünk egymástól, és én is bementem.
- Sziasztok. - vigyorogtam, de furán néztek rám a szüleim.
- Hogy vagy? - kérdezte anyu aggódva.
- Most már jobban. - harapdáltam a számat, és magamban nevetni kezdtem.
- Jó...
- Igen. Holnap már suliba is tudsz menni igaz? - kérdezte apa vörös fejjel.
- Gondolom. - mosolyogtam.
- Csak Harry ne legyen beteg..! - mondta gúnyosan.
- Miért lenne? - kérdezte anyu kíváncsian.
- Biztos elkapta mert megcsókoltam. - nevettem.
- Jaj ne már! Komolyan azt hitted, hogy még nem tartanak a csókolózásnál? - kérdezte anyu aputól, én pedig úgy döntöttem otthagyom őket, és bemegyek a szobámba.


*Panna szemszöge*
- Zayn... Inkább menjünk hozzátok. Nem akarok most otthon lenni.
- Te tudod. - vonta meg a vállát, és irányt váltottunk. Mikor oda értünk, mindenki a tévé előtt hevert, és beszélgettek. Nem is a műsort nézték.
- Sziasztok. - köszöntünk Zaynnel egyszerre, majd levágódtunk a földre.
- Mizujs? Milyen volt a suli? - kérdezte Eleanor, majd oda jött hozzám, leguggolt mellém, és megölelt.
- Eltelt... - mondtam unottan, és a konyha felé mentem. Találtam egy zacskó popcornt, és vissza mentem a nappaliba.
- Kértek? - kérdeztem.


*Harry szemszöge*
Panna végig kérdezett mindenkit, s mikor hozzám ért, nyúltam volna a popcornért, de elhúzta a kezét, és mintha mi se történt volna evett tovább.
Megráztam a fejemet. A többiek mind felvont szemöldökkel nézték végig a történéseket.
- MI. A. FENE. VAN. MÁR?- kérdezte Louis idegesen.
Panna egyre nagyobb marékkal vett ki a popcornból, és a fele a földre hullott. Mikor a következő adagot vette ki, összemorzsolta, és bőgni kezdett.
- MEGÖLÖD A BARÁTNŐMET! - üvöltötte.
- Félre érted. - suttogtam.
- Mi? Félre értem? Mit értek félre? Eszedbe se jutott, hogy ez Adrinak mekkora gáz lesz? TIZENNÉGY ÉVES! Gimnázium első osztályába jár basszus!! 
- Panna. - mondtam halkan, és a többiekre néztem, akik döbbenten bámultak minket.
- SZÜLNÉL GYEREKET TIZENNÉGY ÉVESEN? - kérdezte kiabálva.
- Mi? - vágott közbe Louis. - Adri terhes? - mondta megdöbbenve Louis, mire mindenki lefagyott. 
- Nem. Nem értitek.
- Harry... - mondta Danielle könnyes szemmel. - Harry igaz ez?
Nem válaszoltam, mert megszólalni sem bírtam. Panna keresztbe fonta a karját, és még jobban elkezdet sírni.
- Hé. - mondta Zayn fáradtan felém fordulva, majd magához ölelte a lányt.


*Zayn szemszöge*
-Nem hiszem el. - suttogta Panna.
- Bébi. Ne aggódj.- mondtam a hátát simogatva, és Harry felé fordultam. - Szóval ma voltatok orvosnál...
- Ha hagytátok volna, hogy elmondjam, ha Panna nem vágja le ezt a hisztit, talán nem is tartanánk most itt.
Adri nem terhes! - mondta, Panna pedig felkapta a fejét, és letörölte könnyeit.
- Tessék? - kérdezte halkabban.
- Panna én tényleg. Soha nem bántanám őt. Megértem. Teljesen megértem, hogy így kiakadtál.... Sajnálom.
- Harry. Ne haragudj. - mondta, majd oda mászott hozzá négykézláb, és megölelte.


*Harry szemszöge*
- Olyan idióta voltam. - súgta a fülembe. - Ugye nem haragszol? Harry. Ugye nem?Elmondhatatlanul sajnálom.
- Én is... - mondtam a hátát simogatva.
Ott ültünk a földön, mindenki minket bámult. És akkor már tudtam, hogy vége. Vége annak az időszaknak amit most átéltünk. Már akkor éreztem, hogy egy sokkal jobb időszak vár ránk.

43.fejezet - "Tini" szerelem

Sziasztok! Meghoztam a 43.részt. Mivel Ipadon írtam lehet, hogy vannak benne hibák. Azért én megpróbáltam átnézni. Úgyhogy ezért mindenkinek bocsánat, és Jó olvasást!(:


*Adri szemszöge*
 Soha nem izgultam még ennyire. Megszorítottam Harry kezét, majd köszöntünk a doktornőnek.
 - Sziasztok. - köszönt kedvesen, majd leültetett minket. 
- Mennyire sikerült beszélni erről a... dologról? - kérdezte az orvos. 
-Hát.. Sokat beszéltünk. Adri ma nem mentiskolába mert nagyon hányingere volt, és rosszul érezte magát. - magyarázott Harry.  - Én egész nap mellette voltam, és... Tehát együtt voltunk. 
- Értem... Szülők mennyit tudnak az egészből?
 - Nem sokat...- vágtam rá.
 - Szóval semmit. Értem.
 - Azt se tudják, hogy hol tart a kapcsolatunk. - vakargatta harry a homlokát. - Ők úgy gondolják ez egy " tipikus tini szerelem". De nem. Nem hinném. Ennél sokkal többről van szó. Én nem sokára 19 leszek. Eljött az az idő, hogy,meg akartam találni az igazit. Ezt nem is félek már kimondani. Tudom, hogy Adri az. Nem keresgetek, nem nézek más nők után. Akárki mond rólam bármit. Most ezzel megcáfolnám azt is, hogy az idősebb nők jönnek be inkább. Ezt sose mondtam, egyszerűen csak eddig nem nagyon... Sőt egyáltalán nem volt dolgom, nálam fiatalabb lánnyal. Bele se gondoltam, hogy majd egy nálam fiatalabb emberben fogom megtalálni azt, amit keresek. És most akármit szorongat abban a borítékban... Én a barátnőm mellett fogok állni. Fogni fogom a kezét, és támogatni minden helyzetben! 
- Harry...- mondtam a könnyeimmel kűzködve. - szeretlek. - öleltem magamhoz, majd a fülébe súgtam: - Akkor lássuk...
 A doktornő pár másodpercig csak mosolygott, majd a kezében tartott borítékra nézett.
 - nem tudom, hogy közöljem veletek a hírt... Szeretnétek elolvasni, vagy felolvassam, vagy csak egyszerűen közöljem veletek, azt az egy szót.... Ami.... 
Ebben a pillanatban mintha megállt volna az idő. Olyan szorosan fogtam Harry kezét, hogy Szinte elszorítottam a vérkeringését.
 - Várjon. - mondta Harry, majd kikapta a kezéből a papírt. - olvassuk fel mi...- suttogta, én pedig bólintottam. Kivette a lapot a borítékból.... A szó ami rajta állt, pedig nem volt más... Mint az, hogy:
 - negatív. - üvöltöttük Harryvel egyszerre, majd megöleltük egymást.
 Olyan örömet, amit ketten kaptunk, és éreztünk, még nem tapasztalhatott soha, senki. Felpattantunk a székből, és mint két őrült, ugrálni kezdtünk.
 - ADRI. - üvöltötte Harry és mindkettőnkből kitört a bőgés. 
 - HARRY! HARRY! - visítoztam, és megcsókoltam.
 Ilyen idiótán még sose csókolóztunk, mert mintha közben ugrálni akartunk volna. Szóval érdekesen néztünk ki.
 - köszönjük. - mondtuk kisírt szemmel a doktornőnek egyszerre, majd oda ugra bugrálva hozzá megöleltük, és megpusziltuk az arcát.
 - Harry. Most, hogy ilyen jó kedvedben vagy... Adnál nekem egy autógrammot? - kérdezte a doktornő mosolyogva.
 - Tizet is!!!- jelentette ki Harry.
 Még sose láttamilyen boldognak. De tudtam mit érez. Pontosan tudtam. 
- Ezentúl óvatosabban. - kacsintott az orvos,mi pedig nevetve kimentünk a rendelőből.
 Kézenfogva futottunk ki a kórházból. Mindenki csak nézett, hogy mit szívtak ezek? Az előbb még egy fokkal fancsalibb képet vágtak...De nem is érdekelt semmi más. Csak Harry. A barátom. Akibe mostmár egészen biztos, hogy totálisan beleszerettem.

42.fejezet - Liz

Sziasztok! Itt is van a 42. fejezet. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!(:


*Panna szemszöge*
- Á. Köszönöm. - mondtam, majd elengedtem Louis karját, és hála ként megöleltem. Elég furán viselkedett, de nem foglalkoztam vele, úgyhogy bementem a suliba. Fel a terembe, ahol valaki megdobott egy papír galacsinnal.
- Hé. Ez most mért  jó neked? - kérdeztem gúnyosan, ő pedig a papír darabra mutatott. Felvettem, és a helyemre sétáltam. Kinyitottam, s a következő szöveg állt benne:

*Vagy szakítassz vele, vagy nagyon... nagyon megbánod.

                                 Liz *

Mikor az utolsó szavakat olvastam hangosan felröhögtem, mire mindenki rám nézett, Liz pedig megdobott egy újabb galacsinnal. Amibe a következő volt írva:

* Vannak fényképeim... *

Felé fordítottam a fejem és láttam, hogy mutogatja azt a képet amin éppen megölelem Louist.

- Csak nem gondolod, hogy ezért fog "szakítani" velem? - nevettem.

- Majd meglátjuk. - mondta, és átdobta a vállán hosszú szőke haját. Engem üldöznek a szőkék. Eddig itt volt Perrie, most Liz. Hát nem szép az élet? Mire észhez kaptam már javában tartott az óra.
- Panna. Te tudod a választ a kérdésre?  - kérdezte a tanár.
- Öö. Rákóczi Ferenc? 
- Biztos ez is jó válasz valamire, de én a háromszög kerületére vagyok kíváncsi...  Gondolom egészen máshol jár az eszed kislányom... - jött oda a tanár az asztalomhoz.
- Biztos az ex barátján... Zaynen. - röhögött Liz gúnyosan.
- Hallottam hírét. - vigyorgott a tanár, és visszament a táblához magyarázni.
Az órák lassan teltek. Mikor végeztem, az iskola előtt hatalmas tömeg állt. Nagy nehezen átvergődtem magam a tömegen, és láttam, hogy Liz Zaynek mutogatja a fényképezőjét, Zayn pedig veszettül röhög.
- Szia. - köszöntem, Zayn pedig magához ölelt, megpuszilta a fejem búbját, majd hosszan megcsókolt.
- MI VAN? - üvöltött Liz. - Szóval nem haragszol rá?
- Dehogy haragszok. Hülye vagy? Megölelte. Louis amúgy is mindent elmagyarázott. - vigyorgott Zayn, én pedig megfogtam a kezét.
- Mehetünk? - kérdezte, bólintottam, és elindultunk hozzám.


*Harry szemszöge*
Adri köntösben ült a kanapén, én vittem neki vizet. Vágtam fel neki kockákra gyümölcsöt is.
- Harry. - mosolygott sápadtan. - Olyan... kedves vagy hozzám. Nagyon szeretlek. Köszönöm. Köszönöm, hogy vagy nekem - Csókolt meg, leültem mellé és megfogtam a kezét.
-Adrienn! Én köszönöm... 
Nem sokkal később, olyan fél tíz körül, elindultunk az orvoshoz,s beültünk a kocsiba. Fél kezem Adri combjára tettem, másikkal vezettem.
- Minden rendben lesz. - biztatgattam, de nem sikerült felvidítani.Énekeltem is neki, de ő egész úton csöndben volt. - Ma Louist megölelte Panna, és egy csaj terjeszteni kezdte Pannáról, hogy megcsalja Zaynt.
- Váltottam témát, de ez sem hatott. - Szeretem a csokoládét! - jelentettem ki kínomban, mire Adri felnevetett. 
- Harry. Jól vagyok. Tényleg.... Nem kell produkálnod magad. - mondta, mikor beálltunk a parkolóba.
- Készen állsz? - kérdeztem a rendelő előtt állva
- Nem. Te? 
- Én sem. - nevettem a fejemet vakargatva, majd beléptünk az orvosi szobába...

41. fejezet - Harry és Panna

Sziasztok! Meghoztam a 41.részt.  Valamelyik nap épp azon gondolkoztam, hogy nemsokára befejezem a blogot. Ti mit szóltok az ötlethez? Hogyha sokan írjátok, hogy ne, akkor talán folytatom. Én élvezem az írást, és totál feldobja a napjaimat, csak nem tudom, hogy érjen véget. Mostanában? Vagy még ne? Mindenesetre köszönöm a több mint 1900 látogatót. jó olvasást!(:


* Zayn szemszöge*
- Te teljesen megőrültél! - jelentettem ki határozottan.
- Nagyon kikészültem.... - mondta könnyes szemekkel.
- Én itt leszek melltetted. Akármi történik.
- Zayn, én nagyon szeretlek téged, de őt senki nem pótolhatja.
- Megértem! - mondtam, majd megöleltem, ledöntöttem az ágyra, és megcsókoltam. Vetkőztetni kezdtem, és ő is engem...
- Hé. Ugye nem akarunk mi is gyereket? - kérdezte nevetve.
- De én ezt már nem bírom. - válaszoltam én is röhögve.
- Sajnálom.- Suttogta.
- Óvatos leszek... - húztam a számat, és próbálkoztam a kiskutya pofával, de nem adta meg magát.  - Na jó... Te akartad. - vigyorogtam, és csikizni kezdtem.
- NEEEE. ZAYN. - visítozott, mire befogtam a száját, és folytattam.
- Ne? Kérj meg szépen. - mosolyogtam, mert élvezet volt nézni ahogy szenved. 
- Neeee. Légy szíves hagyd abba. BE PISILEK. ZAYN. - nevetett.
Amint abba hagytam megköszönte, és hozzám vágott egy párnát.
- Hülye. - mondta keresztbe font karral, és egy csók közben ledöntött az ágyra. 
- Szeretlek. - suttogtam a fülébe, és végig simítottam kezemet a derekán.
- Én jobban. - vigyorgott, és végig húzta kezét a mellkasomon. - Viszont az nem ér, hogy te nem vagy csikis. - nevetett.
- Mi az, hogy nem ér? - csikiztem meg a nyakát, mire elhúzódott tőlem. Órákig beszélgettünk,azt is csak néha szakította meg egy-egy csókcsata.


*Harry szemszöge (másnap reggel)*
- Basszus... - mondtam - Adri. - Ébresztettem fel egy csókkal, majd kipattant az ágyból.
- SULI. - üvöltött, és már rohant is a fürdő szoba felé. - Panna. - dörömbölt az ajtón, és abban a pillanatban kijött, hajára csavart törülközővel, és megtorpant előttem.
- Harry. - fonta keresztbe a kezét.
- Panna... - válaszoltam, és elmentünk ellenkező irányba, amit a többiek kerek szemmel néztek végig.
- Ez meg mi volt? - kérdezte Boo bear röhögve.
- Nem tudod miről maradtál le tegnap... - válaszoltam a fejemet vakargatva.
- Miről? 
Nem válaszoltam, csak leültem, és bámultam magam elé, mikor Adri jött ki a fürdőszobából, és a fülembe súgta, hogy nagyon rosszul van.
- Bébi. - mondtam szomorúan az arcát simogatva. - Mi legyen?
- Szólok anyának... - vágta rá, és már a fülénél is volt a telefon.
Pár perc múlva visszajött, és közölte, hogy nem megy suliba. Elmondtam Zaynnek, aki egyből dühöngeni kezdett, mert tudta, hogy Panna gyalog nem ér be az órára.
- Majd én elviszlek. - mondta Louis, és pár perc múlva már úton is voltak, de Zayn nem ment velük, mert olyan álmos volt, hogy visszafeküdt aludni.


*Louis szemszöge*
Beültünk a kocsiba, Panna végig énekelte az utat, én pedig röhögtem.
- Nem tetszett? - kérdezte gúnyosan.
- De. Tényleg. Csak olyan aranyos vagy. - vágtam rá, de miután kimondtam rájöttem, hogy rossz ötlet volt.
- Ezt, hogy érted?
- Nem tudom miért mondtam... - magyarázkodtam, ő meg nevetni kezdett.
- Louis..Louis. - mosolygott mikor beálltunk az iskola parkolójába.
Kiszálltunk a kocsiból, Pannát pedig leszólította valaki.
- Ez ki már megint? - kérdezte
- ÖÖö Louis, ő a testvérem Balázs, Balázs, ő Louis. 
- Ő is valami One direction tag? 
- Igen...- mondta alig hallhatóan Panna.
- Csá. - fogtam vele kezet, de láttam az arcán, hogy nem nagyon bírja a társaságom, úgy hogy úgy döntöttem  elköszönök.
- Amúgy te nem Zaynnel jársz? - kérdezte Balázs Panna felé fordulva.
- Nem.nem. félre érted a dolgot. Én csak elhoztam. Mert... öm... 
- Zayn nem tud vezetni. - segített ki Panna, majd tátogtam egy köszönömöt, és elbúcsúztunk. Balázs elment, mi pedig pár percet még beszélgettünk. Panna egyszercsak véletlenül megbotlott, én pedig elkaptam a karját, de elég félreérthetően nézett ki az egész. Ott szerencsétlenkedtünk. És sajnos ha jól láttam készült rólunk néhány fénykép is...

40.fejezet - Pánik

Sziasztok! Elérkeztünk a 40.részhez. Köszönöm az eddigi kommenteket, és a több mint a 1800 látogatót. Jó olvasást!(:


* Adri szemszöge*
Pár percig némán álltunk egymással szemben, mikor Harry megtörte a csendet.
- Oké semmi baj... - vakargatta a fejét. - Megoldjuk! - biztatgatott, kevés sikerrel. 
- Most mi lesz? - kérdeztem a körmömet rágva, Harry pedig rácsapott a kezemre.
- Ezt ne. - röhögött, majd megrázta a fejét. - Majd... Én bejövök, írok neked egy sms-t, és... hogyha tényleg terhes vagy - küzdött Harry a könnyeivel.  - Akkor kikérlek az óráról, és közöljük a szüleiddel.
Bólintottam, megöleltem, és indultunk vissza a házhoz.
- Várj... - Ragadta meg a karomat, és magához húzott. Fél centire voltunk egymástól, úgy suttogta a fülembe:
- Azóta mióta... Szóval tudod.. Meg se csókoltál. - húzta fél mosolyra a száját, majd felém hajolt. Miután eltoltam magamtól, vágott egy gúnyos arcot, és kikerülve engem, megindult a ház felé.
- Harry... - nyúltam a karja után, de elkapta a kezét.
- Adri ne szórakozz velem! Szeretlek. És te is tudod jól, hogy nem akarnálak ilyen helyzetbe hozni. Soha. Nem hagynám, hogy bármi bajod essen. Főleg azt nem, hogy teherbe ess úgy, hogy nem akarjuk.
Te vagy a legfontosabb ember számomra. - Suttogta az utolsó mondatot, én pedig a nyakába ugrottam. Hosszan magamhoz öleltem, ő megpuszilta az arcomat, és egy varázslatos csókkal ajándékoztuk meg egymást.
- Én is szeretlek. - vigyorogtam, Harry meg felkapott mint egy menyasszonyt, és úgy vitt be egészen a szobáig.
- Heló. - köszönt Panna, bár nem láttam, hogy ki az, mert sötét volt, de a hangjából ítélve rá tippeltem.
- Panna? -kérdezte Harry.
- Zavarok? - kérdezte vissza, majd félre akart hívni engem, de Hazza közölte, hogy most nem érek rá. Végül csak kiszabadítottam magam a karjai közül, és elmentünk Pannával a nappaliba.
-Mondjad. - sürgettem ál vigyorral az arcomon, és a tévé mellé mutatott.
- Basszus. - Kaptam a fejemhez mikor megláttam az ott felejtett tesztet.
- Ki ment a fejedből igaz? - nevetett.
- Olyan... szinten eluralkodott rajtam a... félelem, hogy... igen! - dadogtam. - De Panna ez még egyáltalán nem biztos. - nyugtatgattam, mivel láttam, hogy könnybe lábad a szeme.
- Hogy érted, hogy nem biztos? Adri hánytál! Egész héten furán viselkedsz! - kiabált velem, mire Harry kiszaladt a szobából, és befogva Panna száját a szobánk felé vezette.
Ott álltam lesokkolva, egyedül, és fel se fogtam mi történik.


* Harry szemszöge*
- MI A FRANCÉRT ORDIBÁLSZ? - kérdezte suttogva, még is üvöltött.
- TE ROHADÉK! - mondta könnyes szemmel, és hozzám vágott minden lehetséges tárgyat ami a közelében volt.
- Mi a bajod? - kérdeztem a kezemmel védekezve az éppen felém repülő poharat, ami össze is tört, úgyhogy gondolom a csörömpölésre felébredt Zayn berohant a szobába, megfogta Pannát, és kivitte a szobából. Közben végig rugdosott a levegőben, és a kezével kapálózott.
Az egész pár perc alatt zajlott le, de brutális volt.


*Zayn szemszöge*
- PANNA. - fogtam le a kezeit, és szó szerint karmolni kezdett.
- ZAYN . - mondta kibőgött szemmel mikor a szobába értünk, és sikerült lenyugtatni.
- Mi van ha elveszítem? Ha elveszítem a legjobb barátnőmet...? Vagy ha már sose lesz olyan mint régen?

39.fejezet - Orvos

 Sziasztok! Meghoztam a 39.fejezetet. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!(:

*Harry szemszöge*

Adri földhöz vágta a terhességi tesztet, és bőgni kezdett, ahogy én is.

- Nem! Ez.. ez... nem lehet. - suttogtam.

- MÁR HOGY NE LEHETNE STYLES? - üvöltözött velem, én pedig megremegtem.

 - Ne kiabálj attól nem lesz jobb...

- Igazad van. Ne haragudj. - mondta könnyes szemmel, majd a lábával rugdosni kezdte a kanapét.

- Ez csak egy otthoni teszt... Lehet, ho...

- Téved? Nem! Szerinted miért hánytam? Szerinted miért viselkedtem így eddig? Mostmár mindent értek. - kapott a fejéhez.

- Bébi. AZ.. előtt is ilyen voltál. - vigyorogtam, de nem lett jobb a kedve.Miután továbbra is fancsali képet vágott, mondtam neki, hogy holnap elviszem orvoshoz, addig pedig míg ne derül ki semmi, egy szót se senkinek. 

- Jó... - bólintott, és pár perc néma csend után, megcsókoltam, de elhúzódott.

- Ugye csak szórakozol? - sóhajtottam.

- Harry, mi van ha terhes vagyok? 

- Adri. - mosolyogtam. - Akkor felneveljük, vagy ... te döntöd el mi legyen a sorsa. De ne gondolkozz még ezen.

- Persze elvégre én szülöm meg azt a gyereket! - mondta vörös fejjel.

- Ne haragudj. Hagyjuk a témát. 

- Szeretlek Harry. Csak én... félek. Jobban mint valaha. És ha meghalok?

- ILYET NE IS MONDJ! SOHA!!!!!!! - üvöltöttem idegesen, majd felálltam, kimentem a konyhába, ittam egy pohár vizet, és a földhöz vágtam a poharat.

- Hazza. Normális vagy? - kérdezte.

- TE. Normális vagy??? - üvöltöttem.

- Hogy kérdezhetsz ilyet?

- TE. Hogy kérdezhetsz??? - Kérdeztem vissza, majd csapkodni kezdtem, mint egy hisztis lány, és leültem a kanapéra.

Adri utánam jött megölelt, majd megpuszilt.

- Ennyit a csókról. - röhögtem gúnyosan. - Figyelj én nem bírok holnapig várni. - nyögtem ki a problémámat, Adri elmosolyodott, és indultunk is az orvoshoz. Az ajtóban összetalálkoztunk a többiekkel.

*Zayn szemszöge*

Hulla fáradtan értünk haza. Mindenki úgy döntött, hogy lefekszik aludni, én pedig ledőltem a kanapéra, ahogy Panna is, és átöleltük egymást. Megcsókoltam, ő pedig vissza csókolt. Tíz perce ülhettünk ott, Panna épp a nyakamat puszilgatta, mikor a tévé mellett felfedeztem valamit.

- Panna. - mondtam két puszi között, s eltoltam magamtól.

- Mi az? - Kérdezte furán.

- Az ott micsoda? - Csak nem  egy ...

- De! - vágta rá, és oda mentünk a talált terhességi teszthez. - Ez pozitív. - suttogta Panna, és könnybe lábadt a szeme.

- Adri terhes lenne? - kérdezte, és bementünk a konyhába, ahol egy összetört poharat láttunk a földön.

- Oké... Szóval veszekedtek... 

- Mi ez a szag? - rohant Zayn a fürdőszoba felé.

- Valószínűleg Adri rosszul volt, hányt, és... aztán mentek a nappaliba, megcsinálni a tesztet.. - Gondolkodott Panna hangosan.

- Itt mikor meglátták, hogy pozitív Adri annyira beidegesedett, hogy hozzá vágta a falhoz. - mondtam.

- És ezután ment Harry a konyhába, és összetörte a poharat. - Okoskodtunk mindketten, és a felfedezéseink után megcsókoltuk egymást.

- Akkor most orvoshoz mentek, hogy kiderítsék mi a helyzet. - vágtam rá, és úgy döntöttünk legyen ez a kettejük dolga, mi pedig elmentünk aludni.

* Adri szemszöge*

Elmentünk az orvoshoz, és mire sorra kerültünk, mindketten kisírt szemmel mentünk be.

- Gyerekek. - köszöntött minket az orvos, én pedig ismét bőgni kezdtem.

- Kinek mi a panasza? - kérdezte.

- A helyzet az doktornő, hogy .... a barátnőm valószínűleg terhes. - nyögte ki végül, az orvos arcáról pedig lehervadt a mosoly.

- Hány éves vagy? - kérdezte felém fordulva.

- Tizennégy.... - suttogtam a padlót bámulva.

 - Ebből címlap sztori lesz. - jelentette ki a doktornő, és  pakolászni kezdett. - Főleg ha te vagy a híres Harry Styles... - sóhajtott. - Na akkor először is csinálunk egy tesztet. 

- Rendben. - válaszoltam.

- Akkor én kint várlak. - mosolygott Harry, és nyomott egy puszit a homlokomra.

Pár perc múlva készen is voltunk. Mondta a doktornő, hogy holnap reggel jöjjünk vissza, és megmondja az eredményt. Bólintottam, elköszöntem, majd kimentem Harryhez.

- Minden oké? - kérdezte

- Persze. Majd reggel vissza kell jönni. Várj. Nekem holnap sulim lesz. Dupla tesivel...

38.fejezet - Na ne!

Sziasztok! Meghoztam a 38.részt. Köszönöm a több mint 1800 látogatót. Jó olvasást!(:


*Harry szemszöge*
-Ne haragudjatok... Bizonyára nehezen viseli. - rázta a fejét lesajnálóan a tanárnő.
- Semmi gond. - kiáltottam, és az összes lány (kivéve Adri és Panna) kuncogni kezdett.
- Ebben mi olyan vicces? - kérdezte Zayn, mire mindenki elhallgatott.
Az óra végén kézen fogva mentünk ki a teremből, és az egész iskola gonosz pillantásokkal ajándékozta Adriékat.
- Mi most megyünk. - Köszöntünk el Zaynnel, megcsókoltam Adrit, és kisétáltunk a suliból. Visszamentünk a házba, ahol Louis és Eleanor a kanapén ültek, és tévéztek.
- Helóó. - köszöntünk egyszerre.
- Csáá. - válaszolt unottan Louis.
Miután Adriék végeztek, Panna felhívta Zaynt, én pedig mondtam neki, hogy szóljon, hogy elmegyünk értük.
El indultunk, és pár perc múlva már ott is voltunk.
- Szia bébi. - köszöntem, majd magamhoz öleltem Adrit.
- Heló. - köszönt vissza vigyorogva.
- Na  milyen volt? . kérdeztem.
- Miután elmenetetek? Szar. - jelentette ki határozottan, én pedig a combjára tettem a kezemet, és nevetni kezdtem. 
- Szar... - ismételte meg Zayn.
- Panna mi van a fejeden? - kérdeztem röhögve.
- Ilyen... Üdvözlünk az iskolánkban sapka.
- Nagyon szexi. - mosolygott Zayn, és lekapta Panna fejéről.


*Adri szemszöge*
Bementünk a házba, leültünk mindannyian a nappaliba, és beszélgettünk, mikor Panna kitalálta, hogy menjünk el bowlingozni. Mivel Harrynek és nekem nem volt sok kedvünk a dologhoz, mi itthon maradtunk.
Tíz perc csókolózás után a szoba felé vettük az irányt. Harry levette a pólóját, és a nadrágját is, majd engem is vetkőztetni kezdett.
Az ágyon fekve smároltunk, mikor hirtelen felpattantam, és a fürdőszoba felé rohantam.
Harry furcsán nézett rám, majd utánam sietett.
- Minden oké? - kérdezte
- Nem. - válaszoltam a vécé fölé hajolva, majd kijött belőlem szinte az egész napi kaja.
Harry leguggolt mellém, és egy csattal felfogta a hajamat.
- Menj ki... - mondtam, majd megtöröltem a számat, lehúztam a vécét, és a kád szélére ültem.
- Mit ehettél? - kérdezte a lábamat simogatva.
- Fogalmam sincs... - mondtam a homlokomat vakargatva.
- Nem nézel ki túl jól. - vágta rá, és hozott nekem egy pohár vizet, amit miután megittam egyből kihánytam.
- Harry komolyan. Ezt nem kell végig nézned...
- Egészségben, betegségben. Akkor is ha nem vagyunk házasok, én itt vagyok neked.
Tíz perce ültünk a fürdőben, mikor eszembe jutott valami, így magam elé bámultam.
- Mi a baj? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Az, hogy késik.
Körülbelül fél percig ültünk némán, és bámultuk egymást, majd könnybe lábadt a szemem
mikor megcsörrent Harry telefonja,  nem vette fel. Meg se mozdult.
- Harry... -Szóltam rá, de nem reagált.
- LEHETETLEN... suttogta, mégis kiabált.
- Ugye a múltkor védeke...
- Nem. - szakított félbe, én pedig sírni kezdtem.
- Gyere. - ragadta meg a karomat, és elmentünk a gyógyszertárba.
Visszamentünk a házhoz, megcsináltam a tesztet, és leültünk egymás mellé, kézen fogva.
- Hazza. Nagyon félek... - mondtam remegő hangon, és megszorítottam a kezét.
- Én is..
- Készen állsz? - kérdeztem, majd magunk felé fordítottam a tesztet.
- Pozitív. - suttogtam

37.fejezet - Suli

Sziasztok! Meghoztam a 37.részt. Utólag is nagyon-nagyon boldog születésnapot a One directionnek.  Jó olvasást!(:


*Adri szemszöge*
Reggel hatkor keltem, és mire elkészültem, már indultam is a suliba.
- Harry? - kérdeztem meglepetten mikor kiléptem az ajtón, ugyanis a barátom, ott várt rám.
- Igen? 
- Te... hogy hogy itt? 
- Nem mondtam, hogy jövök érted?
- Ö... De lehet... - mondtam a betont bámulva, majd odajött hozzám, és megcsókolt.
- Hé. - mondta az államat tartva. - Minden oké?
- Nem. - ráztam meg a fejemet, és beültem a kocsiba.
Attól függetlenül, hogy nem érezem túl jól magam, örültem, hogy Harry eljött értem. Nagyon örültem.
Az Impossible cím szám szólt az autóba, mikor felcsavartam a hangerőt, Harry viszont kikapcsolta a rádiót.
- Mi van? - kérdezte idegesen.
- Neked milyen volt az első gimis napod? - vágtam rá egyből.
- Szar. - jelentette ki határozottan.
- Ezzel most tudod mennyire megnyugtattál?
- Nem azért volt szar, amiért te gondolod. - nevetett. - Hanem mert nem ismertelek.
- Akkor ezt most úgy veszem mintha nem is mondtad volna.
- Mert?
- Mert hülyeség! Ez nem válasz a kérdésemre. - válaszoltam gúnyos mosollyal.
- Hülyeség... - ismételte meg a szája szélét rágva. - Ha arra vagy kíváncsi, hogy milyen az új élet, megmondom neked!  Sokkal jobb... mint az általánosban! Sokkal... De erre majd te is rájössz. - mosolygott.
- Kösz. - sziszegtem, és visszakapcsoltam a rádiót, mire Harry kikapcsolta. Ezzel elvitatkoztunk egy darabig, de oda értünk az iskolához.
- Bekísérlek. - mondta, és már ki is pattant a kocsiból, és nyitotta nekem az ajtót.
- Tuti megutálnak. - mondtam vonakodva.
- Akkor ne mutatkozzunk sehol. Igazad van. - vágta rá, és visszaült a kocsiba.
- Most akkor nem jössz?
- Tuti megutálnak. - ismételte meg gúnyosan, és már indult volna, mikor megállítottam.
- Nee. Várj. Nem úgy értettem. - magyarázkodtam, és ereimben meghűlt a vér, mikor valaki megfogta a vállamat, és maga felé fordított.
- ZAYN. - üvöltöttem fel, amivel sikerült oda csődíteni az egész iskolát.
- Zayn? - visítozott egy lelkes "rajongó", és oda szaladt hozzánk. - Úristen! Nem hiszem el! Zayn Malik.  Járunk? Légy a férjem! Te hány gyereket akarsz? Nekem teljesen mindegy csak legyen köztük egy lány. Szerintem kettő a legideálisabb, de tényleg te döntöd el. Az egyik legyen mondjuk Larry. Mert imádom Louist és Harryt is. De nekem te va...
- Khm. - köhintett Panna, aki mindvégig Zayn mellett állt, és fogta a kezét.
- Te meg ki vagy? - kérdezte a rajongó, és végigmérte Pannát a szemével.
- A barátnője. - vágta rá Harry, a "fan" pedig úgy döntött átpártol Harryre, és neki is elmondja, hogy tavaszi esküvőt szeretne, nyolc gyereket, kit hogy hívjanak, és még egyéb érdekességeket.
Miután közöltük vele, hogy van barátnője, ráadásul én vagyok az, levágott egy laza húsz perces hisztit. Mivel majdnem elkéstünk miatta az első óráról, lihegve ültünk be az egyetlen szabad padba, ami az első sorban volt...
- Na nee... - mondta Panna szomorúan, majd levágódott az egyik székre, én pedig mellé, mikor Harry és Zayn jött be a terembe, és az új osztálytársak visítozásban törtek ki.
- Segítsetek. -suttogtam, arra utalva, hogy kellően rossz helyen ülünk.
Zayn vette az adást, és rendezkedni kezdett, így az utolsó sorba kerültünk.
- Köszönjük. - suttogta Panna, Harryék bólintottak, majd elnézést kértek a tanárnőtől,és Harry a fülébe súgott valamit, mire a tanárnő csak bólintott. Mivel szintén nagy one direction rajongó. Egyszercsak a fiúk hátra jöttek hozzánk.
- Mi van?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Megnézzük az órát. - vigyorgott Harry, és nyomott egy puszit az arcomra, mire mindenki "húú"-zni kezdett.
- Harry Styles. - sziszegett a tanárnő, mire Hazza visszaült a helyére, és keresztbe fonta a karját.
Az osztályfőnök gyorsan ledarálta a tudnivalókat, és rátértünk a one directionre. Mivel az osztályban az összes lány oda van értük, folyton gyilkos pillantásokat vettettek ránk.
 - És mond csak Zayn. Ő a barátnőd igaz? - kérdezte az egyik új osztálytársunk, Liz.
- Igen. - vágta rá határozottan, majd magához ölelte Pannát.
- Klassz. - nyafogott Liz, majd kiment a teremből, és becsapta maga mögött az ajtót.

36.fejezet - Buli

Sziasztok! Meghoztam a 36.részt. Bocsi a sok kimaradásért, és igyekszem pótolni. Jó olvasást!(:

*Adri szemszöge*
- Nagyon aranyosak. - mondtam mosolyogva Harrynek lassúzás közbe.
- Igen. - bólintott, majd megpuszilta az arcomat.
Hirtelen Pannát láttam a szemem sarkában, ahogy minket fényképez, és Zaynnek magyarázza, milyen funkciók vannak a gépen, Zayn pedig csak bólogat. Mindenesetre vicces volt.
- Mi a helyzet? - zavarta meg Niall a táncunkat.
-Semmi. - vágtuk rá egyszerre, és táncoltunk tovább.


*Zayn szemszöge*
- Helló mindenki! - üvöltött Perrie, mire felkaptuk a fejünket.
- Ez mit keres itt? - kérdezte Liam odahajolva hozzám.
- Fogalmam sincs. -suttogtam a fejemet rázva, majd magamhoz szorítottam Pannát, és ügyet sem vetve Perriere megcsókoltam,s leültünk egy asztalhoz.
- Mi az? - kérdezte Panna kíváncsi tekintettel.
Kezembe temettem az arcom, majd megráztam a fejem.
- Miért jött el?- kérdeztem. -Mit akar tőlem? Hülye voltam. Tudom! Rájöttem, kihasznált... És én... én..
- Zayn. - szakított félbe bájos mosollyal. - Ez már a múlt. Mindenkinek voltak kapcsolatai. Mindenki csinált olyat, amit azóta ezerszer megbánt. De ez van! A jövőnket kell formálni. És a jelennel foglalkozni. A múlt, az már... a múlt. - mélyen a szemembe nézett, és nyomott egy puszit az arcomra.
- Szeretlek. - mondtam könnyes szemekkel, ami elég ciki volt, mivel nem szeretek sírni.
Panna elmosolyodott, felállt és odament Perriehez. Megragadta a karját, és pár lépéssel arrébb hívta "beszélgetni". Büszkeséget éreztem. Hm... Menő barátnőm van. És bölcs. És szeretem! - Gondoltam magamban, és azon kaptam magam, hogy vigyorgok, mikor Niall ült le mellém, egy hatalmas tál kajával. Ezt ellopom jó?- kérdeztem, és elvettem egy sült krumplit, majd Niall rácsapott a kezemre, a krumpli kipottyant a kezemből, és egyenesen Perrie hajába esett. Mivel belemártottam a ketchup-ba, még viccesebb volt a történet. Panna mellette állt, mivel épp jöttek vissza a "beszélgetésből", és jóízűen röhögött, ahogy a többiek is.
Perrie a haját rázta, és kapálózott, majd visítozni kezdett.
- Ne már cicaaaa. Ez csak egy kis kaja. - vigyorgott Niall, majd neki dobott még egy adagot, és a ketchupos tubust is elkezdte az arcába nyomni.
- BARMOK! - kiáltott a lány, és kirohant a teremből, mi pedig őrülten nevetni kezdtünk. 
Az este nagyon jó volt. Először haza vittük Pannát, és a ház előtt kiszálltam a kocsiból, hogy elköszönjek.
- Holnap suli... - mondta a lábát pásztázva. - Tudod kicsit izgulok... Új tanárok... Új osztálytársak meg minden.
- Héé. Jó lesz nyugi. Érted jövök!- Jelentettem ki határozottan, ő pedig elmosolyodott.
- Jó. - válaszolta, és megpuszilta a homlokomat.


*Harry szemszöge*
Elvittük Adrit is haza, kiszálltam a kocsiból, Hosszasan megcsókoltam, ő pedig eltolt magától.
- Baj van? - kérdeztem furán, és megsimítottam az arcát.
- Nincs. Holnap találkozunk. - Zárta le a témát, megölelt, és bement a házba.

35.fejezet - Esküvő

Sziasztok! Meghoztam a 35.részt. Köszönöm a több mint 1600 látogatót. Ha tetszik az új fejezet, írjatok kommentet. Jó olvasást!(:

 

*Panna szemszöge*

Kimentem, és Harryvel úgy tettünk, mintha nem történt volna semmi.

- Mi van? - kérdeztem Adritól, aki felvont szemöldökkel nézett rám.

- Semmi. - vágta rá, én pedig leültem a kanapéra.

- Na indulás. - mondta Zayn, teljesen elkészülve.

- Hova megyünk? - kérdeztem álmosan, köntösben ülve.

- Louisnak segíteni.

- Mert ő hol van?

- Készülődik az esküvőre. Mi pedig segítünk. Vili? - kérdezte nevetve, majd leguggolt elém, megcsókolt, és betolt a szobába öltözni.

Felkaptam a ruhámat, és már indultunk is. Harry, Adri, Zayn, és én. Megérkeztünk egy gyönyörű helyre, ahol igazából még sosem jártam, mivel nem a városban volt.

- Hűű. - mondtam, mikor oda értünk.

- Klassz mi? - kérdezte Harry, majd megborzolta Adri haját, és nyomott egy puszit a homlokára.

- Naa. - mondta Adri a haját igazgatva.

- Sziasztok. - köszönt Louis, majd kiosztotta a feladatokat. Mire végeztünk, már idő volt, úgyhogy mennünk kellett öltözködni.

- Csini. - vigyorgott Zayn, majd odajött hozzám, átölelt, és megkért, hogy kössem be a nyakkendőjét, amivel elszenvedtem egy darabig, ő pedig végig röhögött rajtam. 

- Mehetünk? - kérdezte a résnyire nyitott ajtón keresztül Liam.

- Igen. - válaszoltam mosolyogva, majd megfogtam Zayn kezét, és lementünk az esküvő helyszínére.

Fél óra múlva kezdődött is a szertartás. Mikor Eleanor megjelent, mellette Louissal, mindannyian felálltunk, én még meg is könnyeztem, ahogy Harry is. Amin mondjuk a többiek nevettek egy darabig.

Adri csak egy. "ne bántsátok. Szerintem aranyos"-sal le is zárta a témát. Mikor vége lett a ceremóniának, elmentünk a buli helyszínére, ahol már csak a közeli rokonok, barátok voltak ott.

- Remélem nem bánjátok, hogy meghívtam valakit. - mondta Niall.

- Nem. De kit? - kérdezte Louis, majd előrelépett Barbi, aki mint kiderült, már rég óta találkozgat Niallel, és kezd komolyra fordulni a kapcsolatuk.

- Ááááá. - feleltük egyszerre, és egy mosollyal köszöntöttük a lányt.

Zayn megragadta a karomat, és táncolni kezdtünk. Ráhajtottam a fejemet a vállára majd a fülembe súgta:

- Bárcsak a mi esküvőnk lenne...

Ezután a mondat után felkaptam a fejem, rámosolyogtam, és hosszasan megcsókoltam.

*Eleanor szemszöge*

- Ez a mi dalunk... - mondta Louis, majd mélyen a szemembe nézett, és megragadta a mikrofont, majd  énekelni kezdte a More than this-t.

Hát akkor most már ez... - gondoltam magamban, és lecsordult egy könnycsepp az arcomon. 

Soha nem éreztem magam még ilyen boldognak. Életem szerelme, velem szemben áll, és énekel nekem. Nem törődve azzal, hogy valójában ki is ő. A világ egyik leghíresebb fiú bandájának énekese, több millió rajongóval. Ő pedig csakis nekem, és értem volt ott, úgyhogy öröm könnyek voltak bőven...

- Szeretlek. - mondtam a dal végén, ő pedig oda jött hozzám, megcsókolt, és csak annyit mondott:

- Én is drága feleségem. - mosolygott, majd a házunk felé vettük az irányt, otthagyva a többieket, mint az ifjú pár...

34.fejezet - Adri és Panna

 Sziasztok! Meghoztam a 34.részt. Köszönöm a több mint 1500 látogatót. Jó olvasást!(:

*Panna szemszöge*

- Zayn.... - mondtam, majd megráztam a fejemet.

- Ne haragudj. - válaszolta, és gyorsan lepattant rólam.

- Azt hiszem hiányzik Adri... - vágtam rá szomorúan.

- Hogy érted?

- Mióta együtt vagyunk...mármint te meg én, és ő meg Harry alig beszélünk. - mondtam az ágyat rugdosva.

Zayn vágott egy egyetértő arcot, megsimogatta a hátam, és kimentünk a szobából.

*Adri szemszöge*

- Ú... - húztam a számat. - Ne haragudjatok. - mondtam, mikor megláttam a síró Pannát, és az őt ölelgető Zaynt kijönni a hálóból. 

- Nem para. - válaszolta Zayn, majd leültek a kanapéra, és bekapcsolták a tévét.

- Panna... -  guggoltam elé, és mélyen a szemébe néztem. - Nem akartam... Komolyan. Nagyon sajnálom. Ha visszacsinálhatnám...

- Adri. Nem érdekel. Se a tűz, se az, hogy elfelejtettétek. De.... Á mindegy... - dadogott, majd felpattant, és kiment az udvarra.

Utána siettem, de Zayn megragadta a kezemet, és a szobájuk felé húzott. Harry felvont szemöldökkel nézett minket mire én megvontam a vállam.

- Igen? - kérdeztem kíváncsian.

- Nem veszed észre magad? - kérdezte gúnyosan.

- Mi bajod van?

- Te tényleg nem tudod?

- Szerinted...?

Legyintett, majd kiviharzott, és becsapta maga mögött az ajtót.

PANNA... - gondoltam magamban. Basszus, hogy lehettem ilyen bolond? Ezer éve nem tartottunk csajos napot. Vajon hiányzom neki? Lehet, hogy Zayn ezért viselkedik így velem? Talán... ezért akadt így ki a tüzes eseten. Biztos túl sokat vagyok Harryvel...

 - A fenébe. - suttogtam, majd kirohantam az udvarra.

- Panna. - üvöltöttem, és láttam, hogy Zayn mellett ül, medencébe lógatott lábbal, és beszélgetnek.

Hirtelen mindketten hátra fordultak.

- Zayn megkérhetlek, hogy...

Be sem fejeztem a mondatot, máris felpattant, és bement a házba.

- Kérlek bocsáss meg. 

Panna kérdőn rám nézett, majd  megölelt.

- Tudom, hogy ez így most nehéz. - mosolygott. - De semmi baj.

Elhúzódtam tőle, bementünk a konyhába, és elkezdtünk rendet rakni.

- Láányook. - kiáltott Danielle, és Eleanor szobájába vezetett.

- El.Gyönyörű vagy. Mondtuk könnyes szemmel, a menyasszonyi ruhában álló Eleanorra célozva.

- Igen gyönyörű vagyok . - mondta a szemét legyezgetve, mi pedig nevetni kezdtünk.

 Na menjünk. - mondtam, és mind lefeküdtünk aludni. 

*Panna szemszöge (másnap reggel)*

Korán reggel keltünk, olyan hét óra körül. Felhívtuk Adrival a szüleinket,hogy Eleanor esküvője lesz, és megvagyunk hívva, ezért későn érünk haza.

-Jó reggelt. - mondtam Zaynnek, nyomtam egy puszit az arcára, és lementem reggelit készíteni, ahol Eleanor már sürgött forgott.

- Minden oké? - kérdeztem nevetve.

- Persze. Miért? Miért ne enne minden oké? - hadarta idegesen.

- Mindegy. - mosolyogtam, és elmentem zuhanyozni, de elfelejtettem bezárni az ajtót, és benyitott valaki.

Letöröltem a párát az üvegről és felkiáltottam.

- HARRY. 

- Basszus. - mondta, és kiviharzott a szobából.

33.fejezet - Tűz

Sziasztok! Haza jöttem Bulgáriából, úgyhogy meghoztam a 33.részt. Ha tetszik írjatok véleményt. Jó olvasást!(:


*Adri szemszöge*
Harryvel egyből egymásra néztünk, és késztetést éreztünk arra, hogy odamenjünk. Megindultunk a konyha felé, de Harry a kezével hátra tolt, ő pedig bement a szobába. Tíz perce álltam ott, és nem bírtam tovább, muszáj volt bemennem.
A konyhában nem találtam senkit. Körbe jártam az házat, de sehol sem találtam őket.
- Mi a fene van? - kérdeztem magamban, majd felhívtam Harryt, de nem vette fel.Végig próbáltam hívogatni a többieket is, de senkit sem sikerült elérni.
Megkerestem a kulcsomat amit a fiúk másoltattak nekem, és kimentem a ház elé, ahol egy gyönyörű megterített asztal volt, két személyre. Ott állt mellette Harry, rózsával a kezébe, kiöltözve. Én pedig totál szerencsétlenül éreztem magam fürdőruhában, könnyes szemekkel. Hazza rám mosolygott, de nem foglalkoztam vele. A szobában Pannáékkal futottam össze, akik egy gyönyörű ruhát tartottak a kezükbe.
- Köszönöm. - mondtam, majd kivettem a kezükből, és felöltöztem. Gyorsan csináltam valamit a hajammal, tökéletesítettem a sminkemet, és rohantam le, ahol Harry még mindig ott állt, és várt rám. Oda sétáltam, megcsókoltam, s leültünk az asztalhoz.
- Ezt miért kapom? - kérdeztem mosolyogva.
- Tudod...Nem volt még ilyen romantikus randink. És szerettem volna, hogy legyen. - vigyorgott.
Niall és Louis volt a pincér. A lányok csinálták a díszítést, Liam pedig főzött.
- Jó napot kívánok. - köszönt Niall. - Mivel szolgálhatok?
- Mi van? - kérdeztem nevetve.
- Sült krumpli, krumplipüré, héjában sült krumpli, főtt krumpli....
- Sült krumplit kérünk. - szakította félbe Harry. 
- Majonézzel. - vágtam rá, mire Harry elnevette magát.
- Életem végéig ezzel fogsz szekálni? - kérdezte, majd bólintottam, és elmondtuk a teljes rendelést.
- Szóval ez az egész.. "úristen ne gyertek ide" csak ezért volt? 
- Igen!
Mosolyogni kezdtem, majd megszólalt a zene, és Harry felkért táncolni. 
-Mondtam már, hogy ma is gyönyörű vagy? 
Nevetni kezdtem, és hosszan egymást ölelve táncoltunk tovább.
Fél óra múlva kész lett a kajánk, csak egy apró probléma volt vele.
- Niall te beleharaptál basszus? - kérdezte Harry levegőért kapkodva, mert alig bírta abbahagyni a nevetést.
- Jesszusom. - mondtam, majd belőlem is kitört a nevetés.
Megettük az ebédet, de mire befejeztük a beszélgetést már beesteledett.
Felakartam hívni anyát, hogy ma Pannánál alszok, de Harry közbe vágott.
- Miért hazudsz neki? - kérdezte apró mosollyal az arcán.
- Most mondjam azt neki, hogy nálad leszek? Nem hiszem, hogy örülne... - mondtam a fejemet rázva.
- Te tudod. De egyszer úgyis rá fog jönni. - válaszolta, majd oda hívta a pincéreket, akik elpakoltak utánunk.
- Niall... - szóltam rá, mikor láttam, hogy a maradékunkat eszi.
- He?-  kérdezte teli szájjal.
- Csinálok neked valamit. - mosolyogtam, és a konyha felé siettem.
Harry utánam rohant, és miközben tojást sütöttem, hátulról átkarolt, és megcsókolta a nyakamat.
Hátrafordultam átöleltem, és puszilgatni kezdtem. Egy perc múlva már a szoba felé mentünk.
Az ágyon ülve csókolóztunk, majd sikítást hallottunk.
- Mi ez? - kérdeztem, és lerohantunk az emeletről.
- BASSZUS ADRI! - mondta Zayn idegesen a csap előtt állva. 
- Mi történt? - kérdezte Eleanor aggódva.
- Ezek az idióták itt hagyták a tojást. - mondta Panna vörös fejjel, miközben poroltóval próbálta eloltani a tüzet.
- A kaja. - mondta Niall szomorúan.
- FOGD BE! - üvöltött Danielle, és behozta a slagot, majd segített Pannának oltani.
Az egész eset öt perc alatt lezajlott. Mikor mindenki elcsendesedett, Harry sóhajtott egy nagyot, majd megszólalt.
- Az én hibám...
- Az.. - mondta Panna idegesen, majd bement a szobába és becsapta maga mögött az ajtót.
Zayn felpattant, és utána rohant.

*Zayn szemszöge*
- Panna... Mi a baj? - kérdeztem szomorúan, majd leültem mellé az ágyra.
Könnyes szemekkel rám nézett, én pedig megcsókoltam, majd eltoltam magamtól.
- Minden rendben. Nyugi. - mosolyogtam, és ledöntöttem az ágyra.

32.fejezet - Újra együtt.

Sziasztok! Meghoztam a 32. részt. Ha tetszik, írjatok kommentet. Jó olvasást!(:


*Panna szemszöge*
Pár másodpercig némán ültünk, majd őrülten visítozni kezdtünk (igen, a fiúk is).
Amint abba hagytuk a kiabálást, potyogni kezdtek a könnyeim, és hozzá bújtam Zaynhez. Megsimította a hajamat, majd nyomott egy puszit a fejemre.
-Szóóóóóval. - vágta rá Eleanor. - Az esküvő. - mosolygott.
- Ja igen. - vágtam közbe. - Tanúk? Koszorús lányok? Vendégek? Minden megvan? - kérdeztem mosolyogva.
- Panna. - nevetett. - Persze, hogy minden megvan.
- Aha. - mondta unalmasan Louis.
- Mi az? - kérdeztem.
- Az egész nyár az esküvő körül forgott... - vágta rá a homlokát vakargatva.
Bólintottam, majd Eleanorra néztem.
- Majd megbeszéljük később. - legyintett, és olvasni kezdett egy könyvet.
Mikor Dunaújvárosba értünk, nem a hotel felé vettük az irányt.
- Hol laktok? - kérdezte Adri.
Harry egy emeletes ház felé mutatott, mi pedig kerek szemekkel bámultuk.

*Adri szemszöge*
- Francia ággyal. -súgta Harry a fülembe, majd megpuszilta az arcomat, én pedig elmosolyodtam.
Kellőképpen régen voltam Harryvel ahhoz, hogy egy ilyen mondat után, mosolyogni kezdjek...
Hiányzott, és még most is hiányzik, attól függetlenül, hogy itt ül mellettem,és fogja a kezemet.
Danielle rám kacsintott, én pedig elnevettem magam. 
- Niall. Telefon. - mondtam, mikor meghallottam a csengőhangját.
- Ú. Kivennéd kérlek? Tele van a kezem. - mondta teli szájjal, és felém fordult, hogy elő tudjam venni a zsebéből.
- Barbi. - vigyorogtam, majd felé nyújtottam a mobilt.
- Basszus. Mi a szart mondjak? - kérdezte.
- Ő hív nem? Biztos akar valamit. - mosolygott Panna.
Mire felvette volna, már sajnos letette, ezért Niall egész úton evett bánatába. Legalábbis ez volt az indok...
Bementünk a házba, ami teljesen be volt rendezve. Körbe mentünk. Az emeleten volt négy szoba, mindegyik kétszemélyes ággyal, és a földszinten egy, amit Zayn és Panna hamar le is stoppoltak.
Leültünk a nappaliba Danielle, Eleanor, Panna, és én. Megbeszéltük az esküvőt. Eleanor tanúja Danielle lesz. Elvileg Pannát akarta megkérni, de mivel még nem múlt el 18, nem lehet.
Louis tanúja pedig Harry... Ez azt jelenti, hogy nem áll majd mellettem. Mindegy. Ott lesznek nekem drága jó barátaim a többiek.
Két, három óra múlva végeztünk is, a ruhákat is elmentünk megnézni, már csak elkell értük menni. 
- Loui. - kiáltott Eleanor.
- Mondjad. 
- Neked mindened megvan holnapra? - kérdezte az esküvőre célozva.
Louis bólintott, és kiment a udvarra, ahol van egy nagy medence.
- Lányok adunk fürdőruhát. - Pattant fel Danielle, majd pár perc múlva beállított két gyönyörű bikinivel.
- Ha ez rám jó lesz... - röhögött Panna. 
Unottan rá néztünk, olyan "remélem nem komolyan mondtad" arccal, majd elmentünk felöltözni.
- Wow. - mondta Harry, mikor kimentünk a medencéhez, és lefeküdtünk napozni. Egyből kimászott a vízből, és oda jött hozzám, hogy lefröcsköljön.
- Kösz... - sziszegtem.
Vigyorogni kezdett, majd felkapott, és bedobott a vízbe.
- Barom. - kiáltottam nevetve, s beugrott utánam.
Vadul csókolózni kezdtünk, de pár perc múlva vettük észre, hogy mindenki minket bámul.
- Mi az? - kérdeztük Harryvel egyszerre.
- Semmi, semmi. - vágták rá egyből, mi pedig megvontuk a vállunkat, és folyattuk a "hiányoztál" akciót, aminek a szobában lett vége...


*Harry szemszöge*
Basszus, hogy hogy hiányzott Adri. Soha nem voltam még ilyen szerelmes. Mikor utoljára láttam, még  júniusban, már mikor a gépre felszálltunk, akkor is hiányzott, mikor koncerteztünk végig csak ő járt a fejemben. Hogy most miért nem áll itt mellettem? A színpad mögött? Kit hívjak most ide magamhoz? Ki csókol meg miután vége a dedikálásnak? Szörnyen éreztem magam egész nyáron. És mikor megjöttünk Magyarországra, mintha minden újra a régi lenne, végre ismét boldog voltam, és ha jól láttam Zayn is. 
- Szeretlek. - mondtam az ágyban fekve.
- Én is téged.
- Menjünk vissza a többiekhez. - vigyorgott, és én is elmosolyodtam.
Mikor a medencéhez értünk, senki nem volt ott, viszont sikítást hallottunk a konyhából.
- NE GYERTEK IDE. - üvöltött Panna sírós hangon...

31.fejezet - Szeptember

Sziasztok! Itt van a 31.rész, Adri kérésére.Köszönöm a több mint 1200 olvasót. Jó olvasást!(:


*Panna szemszöge*
Zaynnel a szobába ültünk, és filmeztünk, mikor Eleanor nyitott be.
- Sziasztok. Bocs, hogy zavarok.. Panna beszélhetnénk? - kérdezte, majd felálltam és kimentem a szobából.
- Mondjad. - mosolyogtam.
- Elmegyünk valamerre? Fagyizni? - kérdezte vigyorogva.
- Eleanor... 
- Na jó. Szóval... A helyzet az, hogy félek.
- Félsz? - kérdeztem nevetve.
- Igen.
- De mitől?
- Az egész esküvő... meg minden... Nem vagyok még erre felkészülve. Vagy... nem tudom Panna segíts. - mondta könnyes szemekkel, majd megölelt.
- Semmi baj, nyugi. Én itt vagyok neked. Mindent megoldunk. - mosolyogtam.
- Köszönöm. - válaszolta, és pólójával letörölte a könnyeit. - Imádlak. - mondta, majd visszament a szobába. 
Na igen. Mióta ide jöttünk Magyarországra Eleanorral nagyon jó barátnők lettünk.
- Mizujs? - kérdezte Zayn mikor bementem a szobába.
- Seeeemmi. - válaszoltam, majd lerogytam mellé.
Nyomott egy puszit a homlokomra, majd felállt, és elment telefonálni.

*Adri szemszöge (Két hónap múlva)*
A nyár további részét Pannával töltöttük, mert mikor letelt a három hét, és a fiúk elmentek, sajnos így ketten maradtunk, de Eleanor gyakran jött meglátogatni Pannát, mivel ilyen jóba lettek. Kicsit csodálkoztam, hogy a fiúk nem jöttek, de elfoglaltak voltak, ugyanis folytatták az európai turnéjukat. 
Szeptember elsején viszont már alig vártuk, hogy megérkezzenek. Kimentünk eléjük  a reptérre.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. -visítoztunk mindannyian mikor megjöttek.
Egyből oda rohantam Harryhez, és hosszan megcsókoltam. Hosszabban mint valaha. A hiánya olyan nagy lyukat vágott a szívembe, hogy másra sem vágytam, csak vele lenni.  Imádtam az érzést, hogy újra a karjaimban tudhatom.
- Harry. - mondtam könnyes szemekkel, és kitört belőlem a bőgés, ahogy belőle is.
- Adri. - válaszolta két csók közbe, majd felemelt, és megpörgetett a levegőbe.


*Panna szemszöge*
- Jézusom. - mondtam, és a szám elé kaptam a kezemet. Oda rohantam hozzá, majd hosszasan megcsókoltam..
- Imádlak. - súgtam a fülébe, és érzetem, hogy hevesen ver a szívem.
- Hiányoztál. - üvöltötte, és szorosan magához ölelt. 
Mindketten könnyes szemekkel álltunk egymás előtt, s teljes mértékben boldognak érezhettem magam. Mikor körülbelül egy óra múlva abba hagytuk az ölelgetést, oda mentem Eleanorhoz.
- EL. - mosolyogtam, majd megöleltem.
- Jó újra látni. - vigyorgott. Bólintottam, végig öleltem a többieket, és beszálltunk a kocsiba.
- Véééégre teljes a csapat. - vigyorogtam, majd megszorítottam Zayn kezét.
Az egész utat végig beszélgettük, és rengeteget röhögtünk.
- Akkor ki mondja el? - kérdezte Liam.
- Már is? - Kérdezte Louis. - Akkor szerintem... Harry vagy Zayn.
- Mond csak. - vágta rá Zayn.
- Hát jó. -sóhajtott. - Ide költözünk... 

30.fejezet - Másnap

Sziasztok! Itt van a 30.rész, mielőtt elutaznék. Jó olvasást!(:


*Liam szemszöge*
Mikor felkeltem felöltöztem, és lementem reggelizni. A többiek már ott voltak, és a fejüket fogták. 
- MIZU? - üvöltöttem, s az asztalra csaptam.
- Héééé. - mondta Harry az asztalon támaszkodva.
- Ki kíváncsi a tegnapi napra? - kérdeztem vigyorogva.
- Én. - mondták mind egyszerre.
- Az jó. Én is. - válaszoltam, és leültem hozzájuk. -Ja és Panna. Nem tudom miért volt nálam, de tessék. - Nyújtottam neki a telefonját. - Zayn... Tegnap felhívtalak, és egy csaj vette fel... - mondtam összeráncolt szemöldökkel.
-Tessék? - kérdezte Panna.
- Mi van?  
- Én nem tudok semmit csak annyit, hogy felhívtalak, és a csaj azt mondta nem érsz rá. Aztán letette.-  Mondtam teli szájjal. 
- Klassz. - mondta Panna, majd felállt az asztaltól és elment.
Zayn fáradtan maga elé nézett, aztán utána ment.

*Panna szemszöge*
Kimentem a hallba, és leültem egy fotelba, de Zayn oda jött hozzám, és leguggolt elém.
- Fogalmam sincs mi történt. És...hogy Liam miről beszél. - mondta.
- Az jó... - válaszoltam a lábamat bámulva.
- Hé...  Tudod, hogy sose csalnálak meg! Még részegen se! -vágta rá, és mélyen a szemembe nézett.
Közel hajolt hozzám, és hosszan megcsókolt.

*Eleanor szemszöge*
- Louis. - suttogtam. - Beszélhetünk? - kérdeztem, majd felmentünk a szobába.
- Mondjad. - válaszolta mosolyogva, és ledőlt az ágyra.
- Magyarországon... szeretnék hozzád menni... - mondtam alig hallhatóan.
- Komolyan? - kérdezte vigyorogva. -JÓ! - Vágta rá.
- Ezt megbeszéltük. - mosolyogtam, majd lefeküdtem mellé.
Végig dumáltuk az esküvő további részleteit, és még az időpontot is. Elmentünk délután egy esküvő szervezőhöz, úgyhogy mindent fixre tudtunk. A probléma csak az volt, hogy az esküvő szeptemberben lesz, mi pedig három hétre jöttünk...
- Megoldjuk. - mondta Lou, mikor látta az aggodalmat az arcomon.
- Oké. - bólintottam, és visszamentünk a szobába.


*Adri szemszöge*
- Figyelj... Adri... - mondta Harry a szemembe nézve. - Ugye tudod, hogy nekem az, hogy Louis férjhez me... öö megnősül. - mondta, én pedig elnevettem magam. - Azt nekem nehéz lesz feldolgozni. - vágta rá a száját harapdálva.
- Én itt leszek neked! - mondtam, majd hosszan megcsókoltam.