26.fejezet - Adri

 Sziasztok! Meghoztam a 26.részt. Köszönöm a több mint 900(!) látogatót!! Jó olvasást!(:

*Zayn szemszöge*
- Mi történt?
- Hívd a mentőket! - mondta Harry.
Pár perc alatt az egész tömeg elszivárgott, és lezárták az utat ahol haladtunk, egész Dunaújvárosig.
Visszarohantam a kocsihoz, ahol találtam egy üveg vizet. Leöntöttem egy ruha zsepit, és oda mentem Adriékhoz. Bevizeztük a kezét, és a fejét.
- NEM TÖRTÉNIK SEMMI. - kiabált Harry.
- Gyere Hazza! - mondta Louis, és a kezénél fogva az autó felé vezette.
Néhány perc múlva ott voltak a mentők. Mivel nem akartuk, hogy Harry menjen vele, Panna kísérte a kórházba. Beszálltak a mentő autóba, és szirénázva elsuhantak.
Mikor vissza ültem a kocsiba, Harry a fejét a térdére hajtva, arcát a kezébe temetve ült.
- Minden oké? - kérdeztem a vállát veregetve.
- Nem. - mondta idegesen. - Ha bármi baja esik, én...
- Nyugi. - válaszolta Louis.
Mikor megérkeztünk a hotelhez, Harry mondta, hogy bemegy Adrihoz, mi pedig haza vittük Pannát.

*Adri szemszöge*
Annyira emlékszem, hogy a kórházi ágyon fekszem, Panna ott ül mellettem, és fogja a kezemet.
- Mi történt? - kérdeztem nagyokat pislogva.
- Fellöktek a tömegben.
- És... hol vagyok? 
- A városba hoztak. A kórházba...
- Miért nem Harry jött velem?
- Baj, hogy én jöttem?
- Nem azért mondtam... - válaszoltam, majd lesütöttem a szememet.
- Aha... Akkor én megyek is. 
- Panna. Ne csináld már!- mondtam, de akkor már kisétált a szobából. - Jól van menj el! - kiáltottam utána, s Harry lépett be az ajtón.
- Szia... - suttogtam.
- Szia. - mondta remegő hangon, majd leült mellém. - Mi van veled? Hogy vagy? Mit mondtak? Minden oké? Mikor engednek ki? 
- Harry... - mosolyogtam. - Minden oké. Jól vagyok, és... nem vagyis... Kérlek menj Panna után!
- Nem hagylak itt!
- Tedd meg nekem. - mondtam könnyes szemmel.
- Jó. - válaszolta, megpuszilta a homlokomat, és elment.


*Harry szemszöge*
Vissza mentem a hotelbe, gondoltam ott találkozok Pannával.
- Csá Zayn. Panna?
- Haza ment. - motyogta.
- Basszus....
- Miért? - kérdezte, de becsaptam az ajtót, és akkor jutott eszembe, hogy nem tudom a címét.
- Hol lakik? - kérdeztem résnyire nyitott ajtón bekukucskálva.
Megmondta a címet, bepattantam az autóba, és elindultam.
- Felcsöngettem, és felmentem hozzá.
- Szia. Csókolom. - köszöntem.
- Harry... - mondta összeráncolt szemöldökkel.
- Buziiii. - jött ki a szobából egy gyerek.
- Balázs!!!! - üvöltött rá Panna, majd bementünk a szobájába. - Ne haragudj... A tesóm...
- Semmi gond.. - mondtam mosolyogva. - Figyelj Panna...
- Ha azért jöttél, hogy béküljek ki Adrival akkor el is mehetsz köszönöm. - vágott közbe. - Össze sem vesztünk. Megértem ha veled akar lenni. Akkor én nem zavarom. - mondta, majd felállt, a kilincshez nyúlt,és  kinyitotta nekem az ajtót.
- Neem. Félre érted. Fontos vagy neki. És nem csak velem akar lenni. - mondtam, és fél mosolyra húztam a számat.
- Aha...- válaszolta flegmán.


*Panna szemszöge*
Elbúcsúztunk Harryvel, anya pedig kérdőn nézett rám.
- Ő nem Harry?
- De! - vágtam rá.
- Akkor nem értem...
- Nem lehetnek fiú barátaim? - kérdeztem vigyorogva.
- Dehogynem... Csak azt hittem...
- Rosszul hitted. - vágtam közbe, és bele boxoltam a tesóm vállába. - Ez..Gonosz volt!!! - mondtam mérgesen.
- De akkor is az... 
- Bunkó! - mondtam, majd becsaptam a szoba ajtót, és leültem az ágyra.